Támogatás a kisgyermekkori táplálási nehézségek megértéséhez, valamint a nyugodtabb és örömtelibb étkezési helyzetek kialakításához.
Az evés fejlődését sokféle tényező határozza meg, velünk született alkati sajátosságok, a család étkezési szokásai, a szülők elvárásai és a sort még hosszan folytathatnánk. Az étkezés, túl a táplálási célokon, szociális esemény is, örömet okozó, kellemes élmény, amely érzelmi, viselkedési, sőt kommunikatív készségeink megalapozását is célozza. A kisbaba fejlődése során az anyatejes vagy tápszeres, cumisüveges etetést lassan felválltja a pürés kanalas vagy falatkás hozzátáplálás, később az önálló evés. Ebben a folyamatban számos buktató, nehézség jelentkezhet, felmerülhet a válogatósság, az egyes ételféleségek, vagy állagok elutasítása, gyakran az elfogyasztott táplálék mennyiségével elégedetlenek a szülők. Ilyen esetekben a család aggódva figyeli a gyermek súlygyarapodását, fejlődését.
elnyújtott etetési idő
a táplálás elutasítása
álomban való etethetőség
félbeszakadó, stresszes étkezések
nem az életkornak megfelelő táplálási forma
figyelemelterelés a bevitel növelésére
újabb (táplálék) állagok bevezetése sikertelen
félresiklott etetési szokások (pl. erőltetés vagy üldözéses etetés, álometetés)
súlygyarapodás elmaradása elégtelen kalóriabevitel miatt
amikor az etetési helyzet a szülő számára lelkileg megterhelő
egyéb evéssel kapcsolatos problémák
Étkezési zavarokról akkor beszélhetünk, ha az étkezések ideje túl hosszúra nyúlik, ha a gyermeket csak figyelemelterelés mellett lehet etetni, vagy nem hajlandó bizonyos ételeket elfogyasztani, nyelési, rágási problémákkal küzd, öklendezik, túl sokat, túl keveset eszik, illetve megrekedt alacsonyabb egy már nem neki való, táplálási szinten. A problémák hátterében biológiai okok, kapcsolati, regulációs nehézségek húzódhatnak meg. Gyakori a szenzoros túlérzékenység, az idegrendszeri éretlenség, izomtónus elosztási zavar vagy a mozgás fejlődését érintő zavar. Táplálási nehézség jelentkezhet eltérő fejlődésű gyermekeknél is.
Terápiás célok
A terápiás célok lehetnek:
Minden táplálási probléma esetén elsődleges az orvosi, gasztroenterológiai kivizsgálás!
A folyamat
Más panaszokkal érkezőkhöz hasonlóan az első elbeszélgetés során megbeszéljük a problémát, melynek ismeretében a szülőkkel közösen döntünk a terápia elkezdéséről. Az anamnézis felvételekor kitérünk azokra a körülményekre, amelyek befolyásolhatták az evésprobléma kialakulását, így például a várandósság, a születés körülményei, az azóta eltelt időszak eseményei. Ezt követően a gyermek jelenlegi állapotára vonatkozó információkat rögzítem.
Megfigyelem a gyermek általános viselkedését és a táplálkozási helyzeteket. Lehet készíteni otthoni videót egy-egy étkezésről, vagy a család otthonában figyelem meg a gyermek étkezési viselkedését. A Tanodában felszerelt konyha, mikró, etetőszék áll a rendelkezésünkre, ahol a kisgyermek a megszokott időpontban, hozott ennivalóval megetethető.
A terápiás célt, célokat a szülőkkel közösen határozzuk meg. Regulációs probléma esetén 3-10 alkalom, beszélgetés után tapasztalhatunk javulást. A kedvező változásokhoz eléréséhez fontos a szülők aktív részvétele a folyamatokban.
A találkozások helyszíne a terápiás szoba biztonságos, baba-, és gyermekbarát környezete, sok-sok játékkal felszerelve, ahol a kisgyermek szabadon játszhat, amíg a szülőkkel beszélgetünk. A folyamatban a baba, kisgyermek életkorától és a panasztól függően előfordulhatnak célzott, irányított, játékos, mozgással kísért elemek is. Előfordul, hogy a probléma megoldásának céljából további szakemberek felkeresését javaslom a család számára, például az anyatejes táplálás kapcsán laktációs szaktanácsadó bevonását, stb. Az evésterápia igénybevétele 4-5 hónapos kortól 4 éves korig javasolt.